- Kezdjük a végén. Ha valaki valami oknál fogva az utolsó számot (Bolgár outro) ismeri meg először a lemezről, előfordulhat szerinted, hogy csalódni fog a teljes lemezanyagban?
- Belecsaptál egy olyan dologba, amit én követtem el. Félig tudatos volt, bár nem előre tervezett. Az történt, hogy volt pár téma, amelyekből nem született nóta, de olyan kegyetlen jól fújták a srácok, hogy mindenképpen szerettük volna, hogy ezek valamiképpen életre keljenek, és egy kompozíció érzetét keltsék. A stúdióban annyi történt, hogy a srácok felfújták, én pedig feldoboltam pár groove-ot, amelyek be vannak loopolva. Ezzel volt egy kis utómunka, amit a hangmérnökkel, Tóth Bagi Csabával követtünk el. Nagyon jó kritikákat kapott egyébként ez a track, de abban egyetértek veled, hogy hirtelen próbál egy másik világot megmutatni. Ez egyfajta hangulat kíván lenni a lemezen, kicsit utalva a lemez címére is (2021), a darkosabb, komorabb színeket villantva meg. Ez valamiféle üzenet is egyben.
- A másik kakukktojás számomra a Moldir című darab, amely egy kicsit olyan, mintha egy jól sikerült, elveszett Fianna-felvétel került volna meg…
- Valóban van egy kis visszautalás ebben is, hiszen Varga Kornél gitáros barátommal nagyon sokáig utaztunk ebben a zenei műfajban, amikor ennek relevanciája volt. Erre utal ez az ír-kelta darab, kis balkáni körítéssel.
Egyébként az a Babcsán Bence írta a dallamát, aki oroszlánrészt vállalt a zeneszerzés terén az egész albumon. Azért lett a szám címe Moldir, mert nem lehet eldönteni, hogy most moldvai vagy ír dallamokat hallgatsz.
- Az első albumhoz képest milyen irányba indultatok tovább?
- Először is: én nagyon szeretem az első albumot. Nyilván az egy tapogatózás volt akkor. Nem az volt a kérdés, hogy milyenek a muzsikusok, mert azt ki lehet mondani a Zűrössel kapcsolatban, hogy ahány felől érkeztünk, annyiféle zenei világot hoztunk be. Egyébként pedig kiváló mindenki a maga területén. Olyan szempontból volt mértékadó a komoly sikereket elért első lemez, hogy eldöntsük utána, milyen irányba menjünk tovább. Az is biztos, hogy a világzenében nagyon könnyű utat téveszteni: a zenei stílusok, a különböző zenei elemek nem megfelelő arányú beolvasztásával el lehet menni nemkívánatos irányba. Ez nagyon vékony mezsgye, amin mi haladunk úgy, hogy ez ízléses is legyen, ugyanakkor szakmailag is megállja a helyét.
Egyszerűsítve a választ: magyar irányban indultunk tovább, ami abszolút tudatos lépés volt, de ez nem jelenti azt, hogy a balkáni elemek kivesztek volna belőle. Érdekes a ritmusszekció-beli megfogalmazása ezeknek a témáknak, ami még izgalmasabbakká tette azokat.
- Miben látod a zenekari fejlődésének a megnyilvánulásit, és lehet-e azt mondani, hogy a Zűrös Banda szintet lépett a sokak által kulcsfontosságúnak tartott második lemezével?
- Nagy igazság van abban, amit félig kimondtál, félig kérdeztél. Nyilván, az minden zenekarra vonatkozik, hogy soha nem az első lemez dönt, hanem a második. Mi is úgy érezzük, hogy szintet léptünk, bár amint azt jeleztem, az első lemeznek is nagy sikere volt.
A legnagyobb előrelépés abból következik, hogy nagyon régóta ismerjük egymást, és nálunk szerencsésen alakult minden zenekari tag minden zenekari taggal való találkozása. Nem nagyon kellett összeszoknunk, mart azonnal megvolt az összhang, nem kellett fogást keresnünk egymáson. Így minden energiánkat a zenélésre összpontosíthattuk. Így lett sokkal letisztultabb ez a második lemez, nem annyira keresgélős, mint az első. Megtaláltuk, hol a helyünk, és azt is, hogy milyen értékeket kell képviselnünk. Az utóbbi voltaképp sosem volt kérdés, sokkal inkább az, hogyan alakuljon a hangszerelési koncepció, ami alapvetően határozza meg a zenekar hangzását. Mi pedig ezzel a lemezzel megtaláltuk a saját utunkat.
- Honnan jött a – szerintem - brutálisan jól bevált kétszaxis játék ötlete? Ismertek hasonlót, vagy az saját innováció?
- Mind a kettő! A balkáni muzsikában ez soha nem volt ördögtől való. Ennek a fajta zenének az a jellemzője, hogy teli van unisono-val, tehát ugyanazt a témát játsszák. Sokszor fújnak rá másik szólamot, de sokszor uni is! Rettentően erősítik egymást. Olyannyira egyébként, hogy megismertünk egy olyan hangzást a lemezbemutató koncertünkön – ahol Eredics Dávid is becsatlakozott - hogy nem két szaxofon volt, hanem három! No, az volt aztán a katarzis! Egyébként azért ritka ez, mert nagyon nehéz találni két olyan virtuóz szólistát, mint Bede Petya meg Babcsán Bence. Gyors és virtuóz témákat szólaltatnak meg, amelyek tele vannak díszítésekkel. Aki nem a balkáni zenében utazik, gyorsan megfázik ezekkel. Nagy szerencsénk van azzal, hogy ez a két srác a mi zenekarunkban játszik! Ki merem jelenteni, hogy a műfajban ez abszolút top Magyarországon, és nagyon jól működnek együtt! Sokszor a mai napig rácsodálkozunk koncert közben, hogy hogyan szól ez a két szaxi. És jött Eredics Dávid harmadiknak – égszakadás, földindulás!
- Branka ének-teljesítménye hol elhelyezhető el a dél-szláv zene mai világában?
- Eddig is kétségbevonhatatlan volt Branka kimagasló tehetsége. Ő olyan énekesnő, aki rettentően precíz a saját munkájára, de ebben a műfajban ez nem is működhet másként. Ez a muzsika nagyon kényes szövet akkor is, ha magyart énekel, és akkor is, ha nem. Minden náció zenéjében megvannak azok a fűszerek, amiket ha nem tud valaki odabiggyeszteni, és csak a fő dallamot énekli, az nagyon kevés. Branka ilyen szempontból is hatalmas tudással rendelkezik, és rettentő szorgalmas: alaposan beleássa magát ezekbe a dolgokba. Magam sem tudom eldönteni, hogy melyik nyűgöz le jobban: amikor magyart énekel, vagy ha szerb dolog jön elő. Beérett mint előadó olyannyira, hogy a teljesítménye már világszínvonalú.
- A vendégek között két, más formációkból ismert zenész társad neve is feltűnik.
- A hegedűs, Lang Jani sokkal több, mint vendég, bár a lemezen így szerepel. Valójában tiszteletbeli tag. Annak, hogy nincs velünk állandóan, egyetlen oka van: az, hogy hosszú évek óta Skóciában él. Nagyon nagy szerepe volt abban, hogy a Zűrös Banda megszületett: Kornéllal ketten találták ki annak idején ezt az egészet. Természetes, hogy becsatlakozott, amikor hazalátogatott, hiszen az előző lemezen is játszott.
Tóth Bagi Csabi pedig a barátom, fogadott testvérem, akivel gyerekkorom óta zenélünk együtt. Ő nem csak muzsikusként, gitárosként jutott magasra, hanem hangmérnökként is, ezért nem volt kérdés, hogy ebben a minőségében is velünk lesz. A zenekarvezető, Varga Kornél is támogatta az elképzelést. Csabi annyira tud, hogy meg sem kell szólalnom, és úgy szól a hangszerem, ahogyan kell, és ez a többi hangszerre is vonatkozik. Ő azok közé a kevés magyar hangmérnökök közé tartozik, akik világszínvonalú felvételeket képesek kiadni a kezükből.
És akikről még nem, vagy kevés szó esett. Nagy öröm számomra, hogy ilyen kiváló ritmusszekcióval tudok dolgozni. Kornéllal már úgy működünk, hogy mindig tudjuk, mi fog következni a másikunktól.
A basszusgitáros Boros Atit sokan a Makámból ismerik. Hatalmas élmény vele is a munka! Kiváló vendégek fogadták el a meghívásunkat: a már említett Eredics Dávid és a brácsás Kispuma, Fekete Marci. Velük egy igazi szeretem-zenekar és szeretem-lemez jött létre!
- A hangmérnököt a zenekar választja ki általában, vagy az inkább a kiadó kompetenciája? Hogyan működik ez a Fonónál?
- Kiegyensúlyozott, jó a kapcsolatunk a Fonó Records-szal. Megbíznak a véleményünkben, de mi is kíváncsiak vagyunk az övékre. Így működhetnek jól a dolgok.
- Végezetül kanyarodjunk vissza oda, ahonnan akár elkezdhettük volna ezt a beszélgetést. A lemez címe mit próbál kifejezni?
- Nagyon nehéz jó lemezcímeket találni. Ezúttal azonban adta magát, hiszen az utóbbi másfél évben – sok zenész-barátunkkal együtt – olyan jelenlétben voltunk, amilyen még nem fordult elő velünk, és ami az egész világot megviselte.
Azoktól, akiknek az egész élete azzal telt idáig, hogy az emberi-zenei üzeneteiket időről időre megpróbálták interpretálni a színpadokon, ez az időszak egyszerre elvette a lehetőségét. Ez tragikus. Viszont a Zűrös (is) megpróbált pozitívumot keresni: ebben a valószínűtlen helyzetben, amikor nem tudunk közönség előtt muzsikálni, született meg ez a lemez. Szeretnénk utalni vele azokra a dolgokra, amelyek 2021-ben történtek, vagy éppen hogy nem történtek meg. Amellett a reményt is szerettük volna beleplántálni ebbe az anyagba.