A nevek (és a hozzájuk tartozó, nem csekély teljesítmények) persze épp olyan fontosak, mint a megszólaltatott hangszerek. Feltűnő, hogy ebben a csapatban a fúvósok szerepe felértékelődött, ami váratlan esemény az autentikus magyarországi cigány népzenében. Azzal együtt nyilván nem engedhették a többiek, hogy ez a hangszercsoport túltegyen rajtuk, de szerepük és jelenlétük így is meglehetősen markáns, bár nem domináns.

Az Oláh Gipsy Beats ugyanis nyitott füllel járt: keresett, és rálelt a macedón cigány zenei rokonságra, sőt – jelképesen - be is fogadta azt. A két világ szakavatott (ha úgy tetszik, szó szerint vett) összekovácsolásával olyan fajta produktum jött létre, amelyhez hasonlóról nincs tudomásom a magyar világzenében. Mindez jó alapot teremt arra, hogy az Oláh Gipsy Beats – a lemezcímben jelzett ígéretéhez híven - az első legyen ebben a leosztásban - is. Mert megvan minden ereje és képessége, hogy a saját műfajában is vezető szerepet töltsön be!

Ami elősegíti mindezt, nem más, mint a lemezanyag egészét jellemző legfontosabb tényező: az eleven, perzselő tüzű, minden lelken átütő szenvedélyes előadásmód! Itt aztán mindenki odateszi magát, az első pillanattól az utolsóig, ahogyan azt kell! Nincs fő- és mellékszerep. Valamennyi zenekari tag tevékeny, aktív és hatásos jelenléte egyaránt fontos ebben a kompániában. Mégis, Kovács Antal jellegzetes éneke jelentősen hozzájárul az Oláh Gipsy Beats egyedi, mással össze nem téveszthető hangzásvilágának kialakulásához, ami bemutatkozó lemezek esetében ritkaságszámba megy.

Az album címe folytatást ígér. Máris nagyon várjuk! A debütálás ugyanis – mint a mellékelt ábra mutatja - parádésan sikerült.