A tárogatóra írott hangversenydarab vezető hangszerét maga a zeneszerző és a kamarazenekart vezénylő Ács Gyula szólaltatja meg. A hét rövid tételből álló mű a Joc (Zsok) címet viseli. A népzenei alapok Elek község zenei hagyományaiból merítenek. Elek egyébként román többségű falu a békési határon, amire (román nyelven) az egyes tételek alcíme is utal. Érdekes, hogy vannak tételek, amelyekből nagyon kihallatszik az eredeti népzene tánc alá való mivolta, más tételek esetében viszont sokkal kevésbé érződik ugyanez, ami persze semmit nem von le a munka értékéből.
Három népdalfeldolgozás került még a lemezre. Kettő Mezőkövesdről való, a harmadik pedig (a címadó darab) egy ismert moldvai csángó pásztor-ballada. Ebben a blokkban énekesnő szerepeltetése is szükségessé vált. Török Tilla gyönyörűen, mégis szinte eszköztelen tisztasággal oldotta meg az egyébként nem könnyű feladatát, hogy aközben remekül alkalmazkodott ahhoz a színes előadás-felfogáshoz, ami a produkció egészét jellemzi.
Kétségkívül szerencsésebb lett volna, ha homogénebb muzsika születik. (Úgy értem: egy teljes lemezt kitöltő. Kezdetnek azonban így sem rossz, sőt! Jó esélyét látom annak, hogy idővel a klasszikus muzsika rangjára emelkedjen ez a fajta egyedi, bekategorizálhatatlan próbálkozás. Örömteli kíváncsisággal várom a folytatását!