Ma 2018. szeptember 18. kedd, Diána napja van

Mindig 100 %

Áldozni, szorgalmasnak lenni és mindent elkövetni az álmokért, kortól függetlenül jó tanács – interjú a legsikeresebb magyar dobossal, Borlai Gergővel.

Mikor is költöztél az USA-ba?

Lassan 3 éve. Egész életemben arra vágytam, hogy éljek Amerikában. A zenék jelentős része, amiket hallgattam, amerikai, a barátaim közül is sokan amerikaiak és nem mellesleg a hangszer cégeim 90% is az. Nagyon kíváncsi voltam mindig is, hogy milyen itt az élet, ahonnan az idoljaim származnak.

Los Angeles-ben élsz, azt mondják, nagyon kemény hely, legalábbis abban az értelemben, hogy mindig 100 %-ot kell nyújtani, mert akkora a verseny, még a „Nagy Öregek” is rengeteget dolgoznak, hogy megtartsák a helyüket…

Szóról szóra igaz. Itt sorban állnak a tehetségek a “munkáért” és a  világ legjobb zenészeit is kirúghatják, ha emberileg nem megfelelő egy szituációban. Mindenki rengeteget dolgozik és próbál minél több lábon állni. És valóban 100%-ot kell nyújtani mindig. Bármikor becsúszhat egy helyettesítés, amiből aztán adódhat egy gyümölcsöző munkakapcsolat és barátság. De ez csak egy szegmens, rengeteg szituációból áll össze az amerikai lét. Sok és nagyon kemény törvény van, aminek érdemes megfelelni, ha itt akar érvényesülni az ember. Bár ezek kicsit nyomasztóan hathatnak, de mindemellett ne felejtsük el, hogy Los Angeles a világ egyik legjobb városa, ahol még a hajléktalan is jól érzi magát. Az egész város vibrál, és tényleg átformálja az embert amerikaivá egy idő után. Ha jól csinálod a dolgaidat, akkor a rengeteg munka mellett is alapjában véve borzasztóan jól érzed magad. 

Tudom, hogy ez nem matek, de mégis: hogyan oszlik meg tehetség és munka a sikerben?

Úgy látom, hogy a szerencse, az eredetiség és munka talán többet ér, mint a tehetség. Bár az eredetiség is a tehetség része. De az önmagában, hogy tehetséges vagy, itt nem igazán érdekel senkit, mert rengeteg van. Ahogy az előbb is mondtam, nagyon sok tényező szükséges még, hogy érvényesülni tudjál.

Avass be kicsit mindennapjaid életébe! Tanítás? Stúdiózás? Bemutatók?

Az Államokban a bemutatózás nem annyira pörög, mint a világ többi részén. Itt inkább a kreativitás zajlik. De időnként persze, tartok clinic-eket. Tanítok is, ha van időm, mindig keresnek, hogy vennének private leckéket. Volt aki Mexico-ból jött csak azért, hogy vegyen tőlem órákat, ami igen jó érzés. Stúdiózás tulajdonképpen mindig van, mert mindig van mit csinálni. Egyrészt én tudom magamat rögzíteni a saját kis helyiségemben és mindig kapok felkéréseket a világ minden tájáról, hogy csörömpöljek fel valamit. De persze dolgozom más stúdiókban is, amikor hívnak. Már 3 vagy 4 lemez jött ki, amit például ketten dobolunk Vinnie Colaiuta-val, vagy hárman Vinnie-vel és Gary Novak-kal. Elég sokat játszom a klubokban - főleg a Baked Potato-ban -, ami szintén jó, mert ilyenkor érzem, hogy a részese vagyok már a community-nek. Ráadásul rengeteg formációval játszottam már ott és mindig visszahívtak, ami megint csak jó érzés. Szóval, mindig van mit csinálni. 

Mennyit gyakorolsz?

Amikor nem utazom (ami főleg év elején van), akkor sokat. Ez általában 3-4 hét és olyankor ott vagyok a teremben 7-8 órát minden nap.

Mennyit komponálsz?

Sajnos, nagyon keveset az utóbbi időben. Amikor jön az inspiráció és elkezdek írogatni, mindig el kell utazni valahová és ezért abbamarad. Nekiestem egy új szólólemeznek, de 4 dalig jutottam. Neki estem egy új European Mantra lemeznek - 3 dal. Az új Electric Shock lemezre most karácsony környékén írtam 2 és felet. Mivel ez egy viszonylag aktív zenekar, nagyobb az esély, hogy ezeket a dalokat meg is csináljuk. Időnként kapok felkérést dobosoktól, hogy írjak, meg is szoktam tenni, de az kicsit más jellegű komponálás, hiszen a dobon van a hangsúly. Ugyanez a helyzet, amikor a saját clinic-jeimre írok zenét. Egyszerűbb, mert a ritmikán van a hangsúly, nem feltétlenül a világmegváltó melódián. De azért mindig megpróbálok arra ügyelni, hogy legyen fülbemászó része a dobos daloknak, hahaha.

Sokat utazol, mivel ütöd el az időt a repülések alatt?  

Rengeteget utazom az elmúlt 5-6 évben. Általában filmeket nézek, vagy alszom. A koncepciózus alvást tökélyre fejlesztettem, tudván, hogy alkalmazkodnom kell egy adott ország időzónájához, ahol az esetek jelentős részében már a megérkezés napján teljesíteni kell. A film meg azért jó, mert megnézel belőle 8-at és már ott is vagy Kínában, hahaha.

Egyik legrégebbi zenésztársad-barátod Gary Willis – új közös munka, album?

Willis-szel megcsináltuk a Groove a Day applikációt, ami 365 groove-ot jelent (minden napra egyet) és egy tökéletes app elég sok szempontból. Egyrészt a világ egyik legjobb ritmusszekciója vagyunk és óriási élvezet minket nézni/hallgatni, hahaha! De komolyra fordítva a szót, ez egy nagyon hasznos app azoknak, akik szeretnék megtudni, hogyan épül fel egy groove és mik az azon belüli lehetőségek. Hasznos szólistáknak, akik az improvizációs készségüket szeretnék csiszolni, hiszen játszhatnak a groove-okra. Az app-en belül van lehetőség váltani a kamerákat - kinek épp melyik momentum a fontos -, minden groove le van kottázva és van egy kis mixer, ahol a felhasználó kedvére mute-olhatja a hangszereket. Magyarán, aki csak a bazgitárt akarja hallgatni és a Willis-szel kreálni egy groove-ot, akkor kimuteol-ja a dobot és bent hagyja a Willis-t, meg a taktjelet, stb. Szóval, tényleg nagyon hasznos app, nagyon ajánlom minden kezdő, vagy nem kezdő muzsikusnak!

Gary még Barcelona-ban él? Készül új lemezre? Elég keveset hallani róla.

Igen, ott és nem is szándékozik eljönni onnan, amit teljesen megértek, mert Barcelona a legélhetőbb város a világon. Nem nagyon gondolkozik új lemezen, mint ahogy koncerteken sem, mert egyrészt sokat tanít 2 iskolában is, másrészt mindig azt mondja, hogy ő már nem érdekel senkit (ami tudjuk, hogy nem igaz), harmadrészt meg egyfolytában biciklizik, ami mindennél jobban érdekli. 

Évekkel ezelőtt az utóbbi 30 év talán legfontosabb fusion csapatának, az újráalakult Tribal Tech-nek lettél volna a dobosa – mi adtunk róla először hírt az itthoni médiában! -, aztán sajnos mégsem lett semmi az új Tribal Tech-ből. Ennek a történetnek végérvényesen vége?

Ahogy nézem, soha nem lesz már TT. Henderson trióban szeret játszani, Willis meg ugye sehogy, ráadásul Barcy-ban él és amúgy sem akar már gitárosokkal játszani. Kinsey-vel nagyon sokat dolgozom, és Kirk is az egyik legjobb barátom. Mindenki örülne, ha lenne TT, kivéve a két alapítót, akiket ez már egyáltalán nem érdekel. 

Scott Kinsey-vel közös project illetve album?

Kinsey-vel napi kapcsolatban vagyunk és hetente 3-szor eszünk a Gyu Ka Ku-ban. Rengeteg stúdió munkát csinálunk együtt és számtalan zenét vettünk fel, amelyeknek a megjelenése remélhetőleg a közeljövőben várható. 

Régi nagy kedvenceddel, példaképeddel, Vinnie Colaiuta-val milyen a kapcsolatod?

Vinnie nagy sztár. Vastag falak mögött él és csak a legjobb barátaival kommunikál. Időnként szoktunk email-ezni szülinapok, ünnepek, stb alkalmával, de nem több. A NAMM show-n szoktunk dumálni viszonylag többet és azok mindig felejthetetlen pillanatok. Pont egy éve, a 2017-es NAMM-on volt az a jelenet, hogy nézegettem az új Paiste tányérokat és valaki megbökögette a hátamat. Vinnie volt. Azért ez jó érzés volt. Illetve a szóban forgó albumok mellett helyettesítettem őt 1-2 stúdiófelvételen, illetve egyszer az ő signature cintányérjait mutattam be Svédországban helyette, mert az utolsó pillanatban lemondta és a Paiste engem hívott. Az sem volt semmi! Illetve egy pár hónapja elkérte a Gretsch-emet, ami Barceloná-ban van, hogy azon nyomja le a spanyol Hancock-bulit. 

A minap játszottál egy top-fusion alakulattal, a Trinity-vel,  Dean Brown és Stu Hamm mögött. Hosszabb távra terveztek?

Stu-val 1 éve játszom együtt itt-ott az Államokban, Dean-nél meg egyszer helyettesítettem Marvin Smitty Smith-t. Stu ötlete volt az egész. Kettejük dalait játszottuk örömből, szeretetből. Két autóval mentünk át Kalifornián, velem Dean utazott és erős barátság lett belőle. Lenyűgöző ember, ahogy Stu is, aki egy klasszikus értelemben vett rock bazgitáros, rengeteg energiával. Nem tudom, hogy állandó formáció lesz-e. Ezek nem tőlem függnek, meg mindannyian elfoglaltak vagyunk a saját dolgainkkal. De nagyon jól sikerült a turné és amúgy abszolút lenne értelme felvenni ezt a formációt. 

Kik a legjobb dobos-barátaid?

Kirk Covingtonnal mindig bandázunk, amikor a városban van. Thomas Lang-gal rendszeres a kommunikáció, illetve Virgil Donati-val is. Rajtuk kívül Matt Garstka és Gary Novak, akikkel rendszeresen beszélünk. Két éve a szülinapomat Kinsey-házában ünnepeltük a következő lineup-pal: Kinsey, Novak, Garstka, Denny Carey, Kirk és jómagam.  Az megvan, amikor már nem szomjasan European Mantrát hallgatunk bitang hangosan és közben ordítunk, hogy ez milyen jó? Hahaha!

Tony MacAlpine új lemezét te doboltad fel – Tony többször is nyilatkozta, azért választott téged, mert annyira lenyűgözött a játékod, hogy egészen egyszerűen veled akarta feldoboltatni az anyagot. Nem mindennapi siker, gratula!

Klasszikus amerikai történet. Épp a Baked Potato-ban játszottam valakivel és lent volt Pete Griffin, Tony basszere, aki a buli közben üzent Tony-nak, hogy “szerintem megtaláltam az új dobosodat”. Egy hét múlva már el is kezdtem feljátszani az új lemezt a termemben. Sokat pöcsörésztem a dalokkal a feljátszás előtt, mert nem egyszerű zene. Aztán elkezdtük a próbákat, ami során egy zseniális embert, komponistát, gitárost, zongoristát ismertem meg. 46 koncertet játszottunk az Államokban, illetve Kanadában. Szenzációs turné volt! Fantasztikus dolog egyfajta zenére koncentrálni 2 hónapig és buliról bulira tökéletesíteni minden pontját. Ráadásul Tony nem az a fajta ember, akinél mindig mindent ugyanúgy kell csinálni, hanem a megírt dolgokon felül teljes volt a szabadság. Márciusban megyünk Dél-Amerikába, később meg Ázsiába, majd Európába. Tehát mondhatom azt, hogy Tony MacAlpine dobosa vagyok. 

Anton Davidyants, orosz basszerossal, az új generáció egyik legtehetségesebb tagjával is sokat játszol.

Antonnal a facsén ismertük meg egymást. Ismertem őt az Impact Fuse videókból, de csak 3 éve írtam rá, hogy mekkora király. Aztán kiderült, hogy ő meg már 8 éve követ engem és én vagyok az egyik kedvenc dobosa, csak sose mert írni. Emlékszem, amikor ráírtam (talán valami szülinap alkalmával), akkor azt kiposztolta a falára, hahaha! Két éve elhívott egy orosz turnéra, trióban egy helyi zongoristával, aztán amikor a Gotthard Misi lemezét vettük fel, arra jutottam, hogy csináljunk zenekart a lemez címével (Electric Shock) és csináljuk meg a lemezbemutatót az Antonnal a Gödörben. Misi leszervezett mindent, és egy egészen elképesztő bulit nyomtunk. Soha nem felejtem el, hogy az egyik számban, amikor elindult a Dani szólója, táncra perdült a közönség. Jazzrock-ra! Azóta turnéztunk már együtt Oroszországban és most már dolgozunk a következő albumon, illetve lesznek koncertek idén is Europa-szerte. Nagyon jó érzés csinálni ezt a zenekart, mert mindenki hisz benne, mindenki áldoz rá és családként szeretjük egymást. Óriási köszönet ezért Gotthard Misinek, mert ha ő nem csinálja meg ezt a lemezt és nem fektet bele annyi energiát, meg pénzt, akkor ez az egész nem jött volna létre. Így meg lett egy zenekarunk, amiben a világ első 5 basszistájából az egyik a tag. 

Az elkövetkező hónapokban mely albumokon hallhatjuk játékod?

Előbb-utóbb elkezdjük Tony MacAlpine új lemezének második felvonását. Illetve remélhetőleg a Kinsey-vel készült matériákból is kijön valamelyik. Valószínűleg napvilágot lát az Arc Trió lemeze is, ami Kinsey, Jimmy Haslip és jómagam. Továbbá csináltuk egy török énekesnőnek, Meltem-nek is egy lemezt. 

Kiknek a játékát kedveled a legjobban?

Manapság Moritz Müller, Matt Garstka, Todd Sucherman, Zach Danziger, Ilan Rubin dolgait szoktam nézegetni. 

2017 legjobb albumai?

Erre nem igazán tudok válaszolni, mert nem nagyon hallgatok zenét. Ha igen, az főleg aktuális popzene, vagy alternatív a KCRW rádión. 

Hol tart most Borlai Gergő?

Csinálja a dolgát.

Mi az, ami a leginkább foglalkoztat?

Az improvizációs zenében a belső kommunikáció. Mindig próbáltam muzikális lenni, műfajtól függetlenül. A muzikalitás számomra nem zárja ki a sebességet, vagy a hangerőt. Mindig közölni próbáltam és próbálom ezt minél magasabb szinten űzni. 

Mire készülsz 2018-ban?   

A koncertek mellett szeretném az online oktatást magasabb szintre helyezni. Illetve tényleg jó lenne kiadni már valamit a saját nevem alatt. 

A legsikeresebb magyar dobosként milyen tanácsot adnál egy eltökélt-szorgalmas-tehetséges magyar fiatalnak?

Sok fiatal muzsikus már sokkal inkább képben van mindennel, mint én, úgyhogy rengeteget tanulok tőlük, főleg a marketing, illetve a social media terén. De áldozni, szorgalmasnak lenni és mindent elkövetni az álmokért, kortól függetlenül jó tanács.

Szilágyi Norbert