Mostanra pedig, hogy szabad lett a vásár (hej!), bűbájos, ifjú hölgyekből álló vonósnégyessel maxolhatott a Mini.
Ezzel együtt a várva várt Bartók On Rock apró szépséghibája, hogy több Mini-dalt tartalmaz, mint amennyi Bartók-feldolgozást. Cserében viszont azok úgy szólalnak meg, ahogyan eddig (lemezen) sohasem: a Kézdy Luca vezérelte vonósnégyessel felturbózva (ez ám a Kézdy-vezérlés!), Papp Gyula hangszerelésében, Török Ádám ihletett énekével.
A Kereszteslovag még szűkítve, kizárólagosan a megfiatalított Minivel hallható (Papp Gyula, Török Ádám, Nagy István – basszusgitár, Tóth „Diza” Dénes – dobok), ám felfokozott érzelemgazdagsággal. A Sirályok az éjféli napon lírai előadásán viszont már nagyon átüt Papp Gyula pazar, fantáziadús hangszerelői munkája, amelybe nagyszerűen illeszkedik a hölgyek kulturált játéka.
És, az első Bartók-feldolgozás a lemezen: az Este a székelyeknél. Papp Gyula hol csilingelő, hol dübörgő billentyűzése a vonósnégyes káprázatos tömörítésével – nem csak a Minihez méltó, de Bartókhoz is! Török bácsi a legendás fuvolájával pedig valósággal lubickol a zene színpompás tengerében.
Az Emlékút a balladafolyón viszonylag új keletű Török Ádám-szerzemény. A magyar rock nagy halottainak állít zenei hangokból épített emlékművet. A névsor sajnos, túlságosan hosszú olyannyira, hogy számomra is tartogatott meglepetést, míves hegedűszólóval nyomatékosítva azt a szám vége felé érve.
Ismét egy Bartók-feldolgozást csodálhatunk, ami nem más, mint a Rondók. Gyönyörű, zenei műfajok felett álló, példaértékű darabbá formálták azt az előadói.
Egy bikaerős Mini kislemez-egyveleg jön, amely az Egy halványkék gondolattól ne félj címet kapta. Különös ismertetőjele a „két négyes” elegyítése, lelkiismeretes alapossággal csiszolt összjátéka. Aztán a Visszatérés a városba ahogyan megszólal… Huhhh! Beleborzongok Kézdy Luca hegedűn kicsalt, szinte utánozhatatlan „gitárhangjaiba”! Ha nem láttam volna élőbben korábban, most nem hinnék a füleimnek.
Az Emerson Lake and Palmer nagy hatású feldolgozást készített belőle 1971-ben, így hát erről a lemezről sem hiányozhat az Allegro Barbaro! Igen. Emersonék anno emberes magasságúra állították a mércét, de a Papp Gyula vezette szupercsapat helyből ugrotta át azt.
Valahogy úgy vagyok ezzel a lemezanyaggal, hogy maradt is hiányérzet bennem utána, meg nem is. Az ideális megoldás véleményem szerint a dupla CD lehetett volna, egyik Mini, másik Bartók leosztásban. Nem jött össze, de végső soron tudok örülni annak, ami megvalósult, hiszen az nem kevesebb, mint a magyar rock egyik XXI. századi csúcsteljesítménye.