Tudni lehet, hogy Örményországban pl. a mai napig ismertek a népdalok, amelyek az egyes élethelyzetek sajátjai. Ez természetesen nálunk is így volt olyannyira, hogy készültek is lemezek efféle tematika szerint. A Dalindánál nem látszik kimondott vagy kimondatlan célnak mindez, ám olyannak sem, amely megkerülni próbálná.
A beköszöntő (Nyílik címmel) egy csávási köszöntő, amelyben – annak viszonylagos rövidsége ellenére – gyorsan felfedezhetjük az énekszólamok leosztásának értő tudatosságát, egyedi szépségét és tisztaságát, amely a lemezanyag egészén végigvonul. Mindez azt is jelenti, hogy lehetetlen kiemelni bármelyik énekesnő teljesítményét. Homogenitás és vérbeli, magas szintű és hőfokú csapatmunka jellemzi leginkább a Dalinda teljesítményét.
Kiss Ferenc neve pedig olyannyira nem véletlenül merült fel, hogy a Zsálya, rózsa, viola az ő nagyszerű átdolgozása. Három gyönyörű, leányokhoz illő virágszál… Nem fokozom.
De miféle képzetek motoszkálnak leggyakrabban a leányok gondolatában? Az összes aligha térképezhető fel (annyi hely a neten sincs tán), de a Legényvásár bizonyosan az egyik a sok közül. Megrendezik azt most is, mégpedig beregi népdalcsokorba ágyazva.
A folytatás teljesen logikus: a Menyecske sorának színei és szépségei, sokfélesége.
A Hajnal hasad kissé megtöri az iménti gondolati ívet, ám újabb lehetőséget kínál a lányok kivételes ének-tudásának megcsillogtatására.
A Harangoznak a házasságkötés dilemmáit fejtegeti az egyes szereplők nézőpontjaiból, a lemez hallgatóságának okulására és persze a legnagyobb örömére.
Az Egy madár a társ elvesztésének tragikumát próbálja feldolgozni, míg a a Fehér galamb magáét a halálét, a Szíved rejteke pedig a társ nélküliség fájdalmát.
A Pakulár nem más, mint juhász-ballada, szívszorító, kifejező előadásban.
A Te vagy a kutya – rövid hangulati átvezetést követően – játékos feloldása a közvetlen előzményeknek.
Dalinda. A saját „olvasatomban” nem kevesebb, egy új lánycsapat újdonság erejével ható, megkapó frissessége, egyszerű szépsége. Első lemezük máris a magyar népzenei színtér legfontosabb szereplői közé repítette őket, méltán. Remélem, nem sokáig hagynak minket folytatás nélkül.