Ma 2024. november 3. vasárnap, Győző napja van

PLASTIC SEPTET Horror vacui

Csak semmi borzongás! Nem bizonyos horror-jelenetek fotózásához használatos villanófény zenei leképezéséről lesz szó az alábbiakban. Utánanéztem: a lemezcím első látásra furcsa szóösszetétele egyfajta tér- vagy helykitöltést jelent a képzőművészetben, átvitt értelemben pedig talán „helykeresés” lehet a jelentése. Nem véres death metált rejt tehát a Plastic Septet CD-je, hanem egyfelől finom, másfelől erőteljes, kortárs zenei hatásokat tükröző kamarajazzt, aminek megvan a természetes helye a nap alatt, csakúgy, mint magának a formációnak!

A fiatal, már-már szokatlanul népes zenekar legismertebb muzsikusa (a Kadából) a szaxofonos Váczi Dániel. A legtöbb számot ő jegyzi, de alig marad el mögötte e tekintetben a gitáros Brezovcsik Gábor. Ennek megfelelően ők ketten látszanak meghatározó szereplőknek a csapatban.

A fúvósok létszámbeli fölénye nem érvényesül totálisan. Brezovcsik Gábor ugyanis nem hagyja magát! Megkockáztatom: több lágyságot dob a közösbe, mint amennyi eddig a Kada lemezein összesen megszólal. Mégis, az összhatás valami ritkán hallható, sokszínű, váratlan fordulatokkal teli, nem túl könnyű, de igen invenciózus és hallatlanul dinamikus muzsika emlékképe, ami arra sarkallja az embert, hogy újra és újra meghallgassa a lemezt, hiszen az a sokadik próbálkozásra is tartogat újabb és újabb meglepetést!

Ha a magyar foci közvetlen utánpótlása lenne ennyire erős, mint a Plastic Septet zeneileg, gyorsan visszaszereznénk elvesztegetett helyünket Európa élvonalában! A kérdés azonban most az, hogy vajon, mikor válik aranycsapat a Plastic Septetből, ami akkor is jogos, ha soha nem fognak akkora közönség előtt „focizni”, mint Puskásék.

olasz