Ma 2024. április 20. szombat, Konrád, Tivadar napja van

Magyar rock: kirekesztve a médiából? (Hallgass, ha jót akarsz!? 2.)

Amióta megalakult a Magyar Rockzenészek Egyesülete, a MaRock, különösebb változás nem érzékelhető a tevékenységük nyomán a médiában, a rockzene pozícióját illetően. Egyelőre. Ez volt az egyik témája a Vörös Istvánnal folytatott beszélgetésnek, a másik pedig: megjelent a „Hallgass, ha jót akarsz!” címet viselő lemezsorozatának a második korongja. A CD-t természetesen önálló írás keretében fogjuk bemutatni portálunk olvasóinak.

- Tavaly (2012) óta a Magyar Rockzenészek Egyesülete (MaRock) alelnöke vagy. Az egyesület céljai azt hiszem, világosak. De milyen eszközök állnak rendelkezésetekre a megvalósításukhoz?

Legelsősorban énekes, zeneszerző, szövegíró, hangszerelő és előadó vagyok. Ez az én terepem. Nem gondoltam, hogy egyszer még a rockzene jogvédőjeként kell fellépnem. Ha azt akarjuk, hogy ez a műfaj értékeinek megfelelő helyre kerüljön a médiában, sajnos, be kell szállni a ringbe. Németh Gabival egymásra találtunk az ominózus Hangfoglaláson történt spontán felszólalásom után. Egyetértettünk abban, hogy a rockzene, és egyben minden olyan zene, aminek gondolatisága van, hangszeres tudást igényel, élőben szól, újra belekerüljön a vérkeringésbe.

Rengeteg olyan dal született az elmúlt évtizedekben, amelyek generációknak jelentettek kapaszkodókat, emlékeket idéznek és kötik őket a magyar kultúrához.  Olyan produkciók sem kapnak teret jelenleg a médiában, melyek nemzetközi sikereket tudhatnak magukénak. Nem lehet, hogy ezeket teljesen kitöröljék az emlékezetből, a műfajt nem lehet teljesen elhallgatni.

Az eszközeink? A tárgyalások! Ez a legfontosabb, és reméljük, hogy eredményt érünk el. Nem lehet élve eltemetni azokat, akik ebben a műfajban folyamatosan alkotnak, lemezeik jelennek meg, koncerteznek. Bár lehet, hogy régi motorosok, nem jutnak nagyobb nyilvánossághoz. Fontos ez azoknak a most nagy reményekkel induló fiatal tehetségeknek is, akik megtanulnak hangszeren játszani, dalokat írnak, így szeretnének véleményt alkotni a világról, és kifejezni magukat. A daloknak vissza kell nyerni igazi rangjukat, nem lehet, hogy csak háttérzeneként funkcionáljanak. Ugyanakkor azokért is szót emelünk, akik ezt a műfajt megalapították Magyarországon, netán Kossuth-díjat is kaptak érte, viszont a médiában az ő dalaik sem hallhatók. Kész csoda, hogy a közönség nem felejtett, s még most is szeretik őket és dalaikat. De ezt nem lehet így sokáig csinálni.

- Az eddig elért eredményekkel mennyire vagy elégedett?

- A MaRock hivatalos egyesületté vált. Póka Egon érdeme, hogy elérte: Budapesten, önkormányzati rendezvényeken nem lehet play backelni! A rendelet jó, kérdés, hogy betartják-e, és ellenőrzi-e valaki. Ami pedig a tárgyalásainkat illeti: még nem tudok róluk konkrétumokat mondani, de remélem, szeptember közepére lesznek eredmények.

- Úgy vélem, a lehetséges eszközök között szerepelhet egy MaRock Fesztivál is.

- Erről is szó van, természetesen. Mint mondtam, remélem, sikerül tárgyalásos úton rendezni a dolgokat.

- Folytatódott a Hallgass, ha jót akarsz lemezsorozatod. A második lemeznek van-e valamiféle szerkesztési koncepciója?

- Tavaly jelent meg az első album. Akkor nem próbáltam tematika szerint válogatni. Most azonban ez történt. A témakör a tinédzserkor, a fiatalság. Az elsőként hallható új szám, a „Verd a nagydobot!” ráadásul valamennyire rímel az imént elmondottakra, hiszen az egyik versszak úgy szól, hogy „Ha körbeér a rosszkedv, meg a cérna is szakad, sohase hagyd magad! Üsd a ritmust, verd a nagydobot!” Ezt két héttel az ominózus Hangfoglaláson történt, nagy port kavart hozzászólásom előtt írtam. Úgy látszik, már akkor is forrongott, érlelődött bennem a dolog. A sorozat koncepciója az is, hogy mindig egy vadonatúj dallal indul a lemez. A többi 16 dal korábban már publikált, de újra felvéve, vagy újra keverve. Azért van erre szükség, mert a régi dalok, amelyeken generációk nőttek fel, nem hozzáférhetőek sem bakeliten, sem CD-n. Az új rajongók így most megismerkedhetnek a stúdióváltozatokkal is. Most az Előjelek Stúdióban lehetőség van arra, hogy ezek a dalok hangzásilag is a legjobb formájukban szóljanak.

- Vannak-e olyan számok, amelyek az ismert verzióhoz képest alaposabb átdolgozáson mentek keresztül?

- Arra vigyázok, hogy nagyon ne változtassak az eredeti hangulaton. Ezek nem is feldolgozások, csak a dalok kiteljesedései. Én sem szeretem, ha valamelyik külföldi kedvencemet nagyon átvariálják, és alig ismerek rá. Ritka az olyan feldolgozás, amelyik jobb, mint az eredeti.

- Egy korábbi interjúban azt nyilatkoztad, hogy két publikálatlan régi szerzeményed van még. Számíthatunk a felbukkanásukra ebben a sorozatban?

- Igen! Annál is inkább, mert az egyiket, Életművész, már meghangszereltem, és nagyon jó kis dal született belőle. A következő koncerteken már játsszuk a zenekarral!

- Mitől függ, hogy mikor folytatódik a „Hallgass, ha jót akarsz!” lemezsorozat?

- Egyértelműen a támogatóktól. Szívem szerint az eddigi munkamódszert folytatnám. Tehát, kb. november elején elkezdünk dolgozni és valamikor június végén jelentetjük meg, amit egy nagyobb koncerten mutatunk be!

- Milyen további, nagyobb terveid vannak a nyár végére, ősz elejére, illetve a későbbi időszakra nézve?

- Szeptember 6-án, a SzeptEmber Feszten 2 órás koncertet adunk, melyet képileg, hangilag rögzítenek. Szeptember 8-án két fellépésünk lesz a Magyar Dal Napja alkalmából, délután 3-tól Újpalotán, a Főtéren, és este 8-tól a RAM Colosseumnál. Októberben több nagyvárosban is koncertezünk és novemberben három koncertünk lesz Brüsszelben is. Persze Budapesten, törzshelyünkön, a PeCsa Caféban és a Téglagyári Megállóban is színpadra lépünk az ősz folyamán. További információk a facebookon és a honlapomon érhetők el: www.vorosistvan.hu.

olasz