Ma 2018. augusztus 14. kedd, Marcell napja van

KAMPEC DOLORES Tema Principale

Évek óta érzem, hogy a Kampec akkor készít lemezt, amikor csak akar. A viszonylag friss (2012-es) Evaliyé után 2014. legelejére elkészült a Tema Principale, amelyet kétnapi improvizatív jellegű stúdiómunkával rögzítettek, május közepén. Az eredmény – amint várható volt – lebilincselő azzal együtt, hogy jellemzően sorszámuk van a trackeknek, címük kevéssé.

Mindez azt is jelentheti, hogy a lemezanyag kerek egészként értelmezhető. Akár. Sejthetitek, hogy a hangsúly nem az értelmezésen, hanem az elvégzett-rögzült munka minőségén van. Mégis egy 18 másodperces bakival kezdődik, meg az általa kiváltott jókedvvel. Mért is ne? Elvégre valaminek érzékeltetnie kell az improvizatív zeneteremtés alaphangulatát! A komolyságát nem annyira, a könnyedségét annál inkább!

Persze, annak a zenekarnak könnyen megy az ilyesmi, amelyik az egyik legkarakteresebb magyar jazz-fúvóst, Grencsó Istvánt tudhatja a soraiban – mondhatnák az ellendrukkerek, ha lennének. (Nincsenek.) No de. Grencsó mindig is megválogatta a játszótársait, nem mellesleg nem tegnap került az együttesbe: bizonyítottak ők közösen is, számtalanszor! Ezen a CD-n szintén. A jazz, az egyedi ízű, a magyar undeground hőskorában gyökerező gitárjáték és a szürreális ének speciális elegye most is magával ragadóan varázslatos.

A hangszerek közül ezúttal talán a gitár kapta a legkezdeményezőbb szerepet, dacára annak, hogy a címadó, rövidke főtéma éppenséggel egy fojtott fúvós improvizációból bontakozik ki, no meg a többi hangszer által keltett „zajokból”. Az 5. track szintén stílusbravúr, mégpedig a lebegős fajtából! A belassult 6. pedig egy sosem volt éjszaka különös hangjait idézi. A lemez soron következő, leghosszabb száma pedig mintha az ébredést, az eszmélést, az önmagunkra találást szimbolizálná, Kenderesi Gabi utánozhatatlanul sejtelmes énekével megtámogatva. A 8. track („Pistié”) a zene nyelvére lefordított játékos elevenség. A záró darab, a régmúltban keletkezett, váratlanul újra elővett „Szépsége titkos”, titokzatos, nehezen megfejthető, a korábbi változatot alapjaiban rengető átdolgozás. A klasszikus Kampec-nóta titka csakúgy titok marad, mint a lemez egészéé.

Leszögezhető tehát: a Kampec Dolores olyan misztikus tudás birtokában van, amely nagyon keveseké. Szerencsénkre, annak eredménye megosztásával, közreadásával nem fukarkodnak az utóbbi időben.

olasz