Ma 2022. január 21. péntek, Ágnes napja van

BUDA FOLK BAND Saját gyűjtés

Eljött az idő, amikor a Buda Folk Band megérett arra, hogy bármit képes legyen megvalósítani, amit épp szeretne. Az irányvonal pedig tiszta és világos, akár a csillagos ég, amely felé a zenekar tör, felfokozott ereje: az önmaguk kitűzött célok és az alaposan összekovácsolt egység által.

Nem kevesebb, mint a magyar népzene múltja, jelene és egyfajta jövője szintetizálódik ebben a lemezanyagban. Én pedig nem tudok hová lenni az ámulattól. Azt gondolom, ez az a lemez, amit évek vagy évtizedek múlva lehet csak elhelyezni az őt megillető polcon, az eddig keletkezett és az utána következő produktumok sorában. Annyi már most bizonyos: megkerülhetetlen alkotás. Kvalitásaiban, ízeiben, arányaiban.

Megőrizve meghaladni: ez az, amit csak a legjobbak tudnak. Meggyőződésem, hogy itt és most ez történik. Számonként szétszedni, kielemezni, majd megpróbálni újra összerakni: ez viszont az újságíró gondja. Rettenetesen nehéz, számomra hónapokon át tartó megold(hat)atlan lecke (volt).

A számos hangszerelési ötlet, az innováció, a tulajdonképpeni „saját gyűjtés”, az autentikus népzenéhez hozzáadott értékek kiragadása és felsorolása megint csak megoldhatatlan, hiszen egyetlen számba is annyi van belőlük belesűrítve…

A dalok, a lemezanyag hangulatának egésze? Olyan csodálatosan egyben van minden ezen a téren is, hogy a megzenésített Radnóti-vers (a Virágének) sem (igazán) lóg ki belőle. Ha csak a Kavalos nem? Egyáltalán nem, hiszen volt alkalmam meggyőződni felőle, hogy a kétszemélyes darab mekkorát képes ütni és mekkora siker koncerten amellett, hogy a zenekar többi tagjának alkalmat ad a pihenésre.

A zenekar teljesítménye? Csakis felső fokokban lehet beszélni róla, hiszen ha úgy akarnák, olyan lemezt is készíthettek volna, ahol teljes egészében a virtuozitás dominál. Természetesen itt is jelen van, de mértékkel: akkor és ott, amikor és ahol lennie kell! Egyébként minden hang az adott szám mondandójának alárendelt, és ez így van rendjén.

Bárhonnan nézem, kifogástalan a lemezanyag. Fogást is lehetetlen találni rajta, nemhogy hibát benne. Szintén bebizonyosodott: komplett koncertműsor épülhet rá. Ám, itt a Buda Folk Band harmadik albumának dicsérete kellene hogy álljon, ha nem fogytam volna ki a dicsérő szavakból.

Mégis: gyöngyszem, mérföldkő, vagy egy kődarab, amely pedig tökéletesen alkalmas arra, hogy belé vetve felkavarja a nemzetközi vizeket? Ne várjatok tőlem választ minden kérdésre, csak tartsatok ki csendben úgy öt-tíz évig.

olasz