A rakenroll erdejében felnőtt férfiakhoz méltóan hasít és dörren az anyag, az a fajta hamisítatlan rockzene, melyet a finomabb fülek hálásan megköszönnek, merthogy a részletekben rejlik a lényeg.

Azok pedig kibaszottul ott vannak.

A hangzás pazar (természetesen), a zenei teljesítményekre kár szót vesztegetni (természetesen), a dalok ütnek (természetesen).

Joe Satriani-ról nem fogok értekezni, Chad Smith-ről is otrombaság lenne, Mike Anthony-ról ugyan minek és akkor Sammy Hagar-től minek ájuljak el újra?

Maguktól értetődő dolgok néha megvalósulnak.

Az öröm annál nagyobb.

Számomra nem vitás: ez 2011 eddigi legjobb hard-rock lemeze.

Magától értetődő.