Amint a jazz utat tört Magyarországon, megszülettek az első írások róla. (Mondom én.) Netán már korábban is olvashattunk felőle? Esetleg némi fáziskésésben maradt a dokumentálása? Bárhogyan is volt, mégis: mikor történtek a legfontosabb jazz-események nálunk?

Az extrém videoklipjeiről és őrült fellépéseiről is híres dél-afrikai Die Antwoord sok év után újra Magyarországra érkezik és augusztus 5-én a Budapest Parkban koncertezik.

Ez a könyv, mint az összes többi manapság, nyomdában készült. Naná! 

A Djabe, a Djabe és megint csak a Djabe! Hazánk mértékadó, ugyanakkor bizonyos szempontból úttörő etnojazz-zenekara, amelytől menetrendszerűen érkeznek a produktumok!

Az 1975-ben alakult East szívós munkával, lépésről lépésre küzdötte fel magát az első lemezéig (Játékok, 1981), amellyel azonnal berobbant magyar a progresszív rock élvonalába. Egy év múlva következhetett a Hűség, majd némi elbizonytalanodás a továbblépés mikéntjét illetően. Ne felejtsük el: a diszkó virágkorát éltük! 

2008-at írtunk, amikor napvilágot látott a Magyar hanglemeztörténet című kötet a magyar hanglemezgyártás centenáriumára (amennyiben egy könyv képes bármit is meglátni), mégpedig a jazzkutatóként ismert (és szakmai körökben különösen elismert) Simon Géza Gábor tollából. 

Július végén vagy augusztus elején, a fene se tudja pontosan, érdekesnek tűnő kérdőívre akadtam az Interneten. A zenehallgatási szokásokat firtatták, és Sziget-jegyeket lehetett nyerni. Reménykedve vágtam a kitöltésébe, hajrá.

A 2006-os Slices of Life-turné Petőfi Csarnok-béli anyagból publikált DVD-t a Djabe, néhány hónappal ezelőtt. Ez a harmadik, megtévesztésig hasonló címen futó kiadvány. Különös ismertetőjele a hagyományos DVD-formátum. És persze Sipi, azaz Sipos András, a zenekar egyik alapítója, ütőse és mókamestere még velü(n)k volt akkor... 

„Aki tud, az mezítláb is tud!” - mondogattuk gyerekkorunkban, futballcsatáink közben. Nem csupán azért, mert előfordult, hogy valóban így rúgtuk a labdát. Azért is, mert aki igazán tud játszani, annak szinte mindegy, hogy a legnagyobb futball-arénában kergeti a bőrt, vagy egy elsődlegesen legelőként használatos gyepen.